Előfordult már ilyen Veled? Nem Veled biztos nem, de másnál lehet megfigyelted...
De tényleg nagyon nehéz megfigyelni amikor Te játszod ezt a játékot, "Na majd én megmutatom neki" ez mintha az emberben ösztönszerűen benne lenne és amikor sikerül megleckéztetni a másikat akkor egy somoly hagyja el az orcáját.
Ha megfigyeljük az írásaimat, pont a Bubkás históriánál tökéletesen szemügyre lehetett venni, mindkét oldalról. Aztán megírtam volna a Bubka III-at de felismertem ezt a játékot és mondom, hát sok értelme nincs ennek a megleckéztetésnek. Ha azt mondanám most, ha valaki hülye akkor haljon meg, akkor még mindig ezt a játékot játszanám.
De adok egy egyszerűbb példát. Joe és Barbie tökéletes kapcsolatban élnek, épp a konyhában sütnek-főznek és Barbie kijavítja Joe-t, hogy nem úgy kell a fakanalat fogni. Joe megsértődve kiviharzik majd a következő adandó pillanatban, rászól Barbie-ra, hogy felmoshatnád már a fürdőt egyszer normálisan is.
De van egy személyes példám is. Egy szervezetben voltam, ahol csúnyán beszóltam valakinek és ez a valaki szólt a szervezet vezetőjének, pontosabban sírt a szervezet vezetőjének, hogy nézze meg mit tettem vele. És ugye a szervezet vezetője felháborodva korrigált volna engem, hogy ez nem oké, hogy ilyen durván bántam ezzel az illetővel. 3 hétig bizonygattam, hogy nem velem van a gond, hanem a másik oldallal, tekintve az a másik épp nem akarja rendezni az adósságát.
Na most az volt a megdöbbentő amikor először megfigyeltem, hogy ajaj ezzel valami gond van. Találkoztam valakivel akinek hasonló problémája volt, tök jó volt, hogy nem vagyok egyedül ezzel, majd 1 nappal később rájöttem, hogy vazze hogyha azt mondják Rád, hogy hülye vagy és Te bizonygatod, hogy nem nem Te vagy a hülye, hanem a másik aki állítja, az ugyanaz a gyerekkori "Hülye vagy!" - "Te vagy a hülye!" játszma csak sokkal intelligensebben, ugye! :)
Na és a kommunikáció akkor szerencsés, ha van benne megértés és nyugta. Pl. azt mondják neked, hogy hülye vagy és azt mondod tényleg igazad van csinálhattam volna másképp is, és egyébként mi a véleményed arról, hogy az emberek nem tartják be az ígéreteiket. És akkor a másik oldalnak nem volna késztetése, hogy tovább hülyézzen.
És az volt a mókás, ahogy próbáltam ezt a felismerést átadni annak az illetőnek akinek hasonló nehézsége volt és nagyon fel volt háborodva. Na most annyit erről, hogy neki még mindig megvan ez a problémája, nekem meg nincs.
És a másik, hogy valójában tényleg helytelen ígéretet nem betartani, de vajon miért akartam ezt bebizonyítani valaki másnak? Hát nyilván meg akartam leckéztetni. Alapvetően nem is lenne ezzel gond, ha nem kényszeresen csinálná az ember. Mindenesetre nagyon jókat mosolygok ahogy visszagondolok, hogy milyen beleéléssel bizonygattam, hogy igazam van a másiknak meg nincs, illetve nem én vagyok a hülye hanem ő.
Most már biztos vagyok benne, hogyha valakire úgy gondolok, hogy az egy bolond, akkor hót zicher én vagyok a bolond és valamit nem látok!
